Több mint 50 résztvevő vett részt a konferencián az európai egyházakból. A CALL munkacsoport lehetőséget kínál Európán belül a munkaerő és a munkavállalás, valamint az ezzel kapcsolatos kérdések teológiai és társadalmi etikai szempontból való megfontolására. A CALL munkacsoport az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) égisze alatt áll. Párbeszédet folytat olyan egyénekkel, akik különböző testületeket képviselnek: szakszervezetek, vállalkozók, vállalkozások és a pénzügyi szektor, valamint teológusok és más kutatók. A konferencián már hagyományosan plenáris ülésekre és csoportfoglalkozásokra is sor került. A konferencia végén zárónyilatkozat is született, melyben az egyházak megfogalmazzák észrevételüket, javaslataikat. Többek között a következők fogalmazódtak meg:

A gyors műszaki fejlődés és a legutóbbi technológiai változások, melyet gyakran a digitalizációnak neveznek, a munkával, a társadalommal és a társadalmi kapcsolatokkal összefüggő kérdéseket vetnek fel. A digitalizáció az elkövetkező évtizedekben a munkahelyteremtés aranykorát, vagy a munkaerő elpusztítását és a munkavállalók több csoportjának kiaknázását fogja eredményezni? A Berlinben összegyűlt CALL munkacsoport ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. A digitalizációs folyamatoknak mindnyájan részei vagyunk, és a társadalom részeként az egyháznak is foglalkoznia kell a felmerülő kérdésekkel, ebben szerepet kell vállalnia, viszont a kulcskérdés: hogyan?

Mint keresztyének örülünk az emberek által létrehozott technológiai eredményeknek, sőt mint Isten munkatársai részt vehetünk az alkotásban is, ugyanakkor a prófétai látás figyelmeztet bennünket, hogy azt se feledjük el, hogy a fejlődésnek áldozatai is vannak, és kik ezek az áldozatok.

A konferencia résztvevői

A digitalizációval új, nem szokványos munkahelyek jöttek létre. A gyors változással törvényszerűleg a körülmények is teljesen megváltoztak. Az oktatásban is hatalmas változás állt be, s ma a legfontosabb kérdés: mit tanuljanak az emberek? Az oktatás változatos formákat ölt, beleértve az általános oktatást, a szakképzést, az egész életen át tartó képzést és a munkahelyeken szervezett továbbképzést is.

A digitalizáció munkára való hatása

A digitalizáció hatásaival kapcsolatban a kutatók és szakemberek nézete teljesen változó. Egyes tudósok azt állítják, hogy a digitalizációval a jelenlegi munkaterületek fele vagy harmada megváltozik vagy eltűnik; ugyanakkor új munkahelyek jönnek létre. Egyes tudósok feltételezik, hogy az új lehetőségek fedezik a feleslegessé vált munkahelyeket. Viszont aggodalomra ad okot, hogy egyre több lesz a  bizonytalan és nem szabványos munka. Alapvető társadalmi politikai eszközökkel próbálják több helyen a problémákat orvosolni, pl. a rövidebb munkaidő, garantált munkahelyi programok és az alapjövedelem biztosítása. Ezeket a lehetőségeket társadalomi és politikai szinten is meg kell vitatni. Az egyházak számára az a kihívás, hogy tisztában legyenek ezekkel a változásokkal, és felkarolják azokat, akik veszélyeztetettek munkájuk vagy jövedelmük elvesztésével.

Új munkaformák

 A munka formája gyorsan változik és ennek következményei vannak  a családokra és a közösségekre nézve. Általában a munkavállaló státusza bizonytalan, mivel a munkavállalókat önálló vállalkozóként kezelik, amikor valójában nem önállóak, hanem alárendeltek. Ennek a bizonytalan helyzetnek a leküzdéséhez szükség van egy minimálbérre a platformmunkára, valamint a munkavállalók szociális védelmének szükségességére. A platformmunka lehetővé teszi a munkát a hét minden napján, ami hatással van a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának megbomlására, végül az ember életét a munka uralja teljes egészében. A pihenés és a szabadidő kihasználása viszont kulcsfontosságú, hogy az ember betöltse a teremtésben meghatározott szerepét. Ezért van például a vasárnap, a pihenés napja, amely fontos kérdés a mai társadalomban.

Társadalmi kapcsolatok és társadalmi kohézió.

A digitalizáció eredménye, hogy kevesebb középfokú képzettséggel rendelkező emberre lesz szükség, viszont több magasabb és alacsonyabb képzettségű munkaerőt igényel majd a társadalom. A társadalom polarizálódott, és ez a polarizáció azt jelenti, hogy sok munkavállaló valószínűleg elveszíti munkáját. A társadalomnak meg kell látnia, hogy vannak olyan dolgozó emberek, akiknek új készségeket kell elsajátítani, de akik könnyen munkanélkülivé is válhatnak. A fiatalokat különösen érinti ez a probléma, és ezzel nemcsak a munkanélküliség, hanem a depresszió veszélye is nő. A gyors munkahelyi változások szorongást, elégedetlenséget és a bizonytalanság érzését okozhatják, ami nyugtalansághoz és populizmushoz vezethet. A digitalizálás lehetővé teszi a vállalatok számára a kivitelezési stratégiák gyors és gyakori megváltoztatását, és ez gyakran azt eredményezi, hogy a munkavállalókat érintő vezetői döntések távol vannak a munkaerőktől. Az egyházaknak nagy szerepe lehet abban, hogy őrizze és védje a társadalomban szétbomló személyes kapcsolatokat, közösségeket, családokat. Az egyházakat továbbra is be kell vonni, hogy még a kis közösségek is közvetítsék a keresztyén értékeket, irányt mutatva társadalmi kérdésekben.

A konferencia résztvevői néhány kérdésre próbáltak választ adni:  Hogyan éljünk keresztényekként egy örökké változó világban? Az egyházak fórumot nyújthatnak a helyi foglalkoztatási kérdésekre és a technológiai változások által érintettek támogatására. Az egyházak is hangsúlyozhatják a társadalmi igazságosság és az emberi méltóság jelentőségét. A társadalom új kommunikációs modellekkel büszkélkedik, amelyek egyre inkább profitra épülnek.

Reformata, Antala Éva