Zsinati ülés a Csillagházban – Ne feledkezzünk meg a láthatatlan egyházról sem I. rész

2018. május 01., kedd

Rimaszombatban, a tavaly novemberben átadott Csillagházban tartotta meg 2018. április 28-án első alkalommal a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata IX. ülésszakának 7. ülését. A napirendi pontokat – két kivétellel – az elmúlt évi jelentések tették ki.

Az ülés Géresi Róbert magyar püspökhelyettes igehirdetésével vette kezdetét, aki az 1Sam 15 alapján szólt  a megjelent 43 zsinati képviselőhöz, az ülésen résztvevő tanácsosokhoz és meghívott munkatársakhoz. Igei magyarázatának elején elmondta, hogy reggel lelkésztestvérekkel jött kocsival az ülésre, akik miután megtudták, hogy ő végzi az igehirdetés szolgálatát, arra kérték őt, mondjon valami biztatót. Hozzátette, új épületben vagyunk és a püspök úr is arra kérte meg az igehirdetőket, hogy palástban végezzék a szolgálatot, hiszen ez lesz a zsinatnak az első olyan ülése, amelyre már méltó helyen, a Csillagház előadótermében kerül sor. Majd gondolatát az igei üzenetre helyezve arra irányította a figyelmet, hogy talán sokakban felmerül a kérdés, vajon milyen biztatást üzen az az igeszakasz, amely egy ószövetségi csata történetét, annak egyik jelenetét adja elénk.

Rámutatott arra, hogy sokszor gondban is vannak a lelkészek az ilyen jellegű ószövetségi történeteknek a feltárásával és az erről szóló bizonyságtételekkel. „Mert elszoktunk ettől a valóságtól. A szeretet egyházának hívjuk magunkat, szeretnénk mindenkit megérteni, hozzá akarjuk  igazítani életünket bizonyos szempontokhoz, és ez helyénvaló is” – mondta a püspökhelyettes, majd feltette a kérdést, hogy hogyan foglalkozzunk akkor egy ilyen ószövetségi történettel? Majd kifejtette, azért választotta ezt az igeszakaszt, mert foglalkoztatta őt. Mindig úgy érezte, hogy Isten Szentlelke abba az irányba kívánja őt vezetni, hogy ez az ige legyen a mostani istentisztelet alaptémája. Majd röviden felvázolta a történetet: Sámuel odamegy Saulhoz, a felkent királyhoz, csatába indítja Amálékkal szemben, és azt mondja, hogy győzze le Amálékot, és irtson ki mindent, amit talál. Gyermekeket, asszonyokat, férfiakat, minden jószágot, állatot, hogy semmi ne maradjon életben. Az ige pedig meg is indokolja, hogy miért: Amálék útját állta Izráel népének, amikor kivonultak Egyiptomból. Sok száz évvel ez isteni utasítás előtt történt ez. Ez a nagyon szigorú kiirtási parancs Sámueltől azért adatik, mert azt a lendületet, annak a vonulásnak, ahogyan Izráel kivonul Egyiptomból, hogy megvalósítsa Isten akaratát, egyszer csak útját állja Amálék” – mondta Géresi Róbert, hozzátéve: „Nagyon fontos, hogy a saját életünkben is meglássuk mi az, ami akadályoz bennünket abban, hogy Istennek az útján haladva az ő akaratát valósítsuk meg”. Magyarázatként hozzátette: Az ige nem a másik ember kiirtására biztat bennünket, hanem itt egy szellemi küzdelemről, harcról van szó, hogy álljunk szembe azzal és irtsuk ki, ami a saját életünkben megakadályoz bennünket abban, hogy Istennek az akarata érvényesüljön és valósággá váljon.

 

Majd beszélt arról, hogy számadás lesz ezen a zsinaton az elmúlt évről. Nagyon sok minden láthatóvá válik ezen az ülésen mindenki számára, és van miért hálát adnunk az Istennek. Majd kifejtette, hogy nem a hálaadás ellen szól, de szeretné elmondani, hogy miközben a láthatóval foglalkozunk, ne feledkezzünk meg a láthatatlanról sem. „Miközben a látható egyháznak az ügyei határoznak meg bennünket és azok mentén tevékenykedünk, ne feledkezzünk meg a láthatatlan egyházról. Nyilván átfedés van a kettő között, de nem szabad őket külön választani, mert összefonódnak. De figyeljünk oda a láthatatlan egyházra, Krisztus evangéliuma üzenetének a terjesztésére, a bizonyságtételre, a közösségeknek az építésére, hogy a mi szolgálatunk jó irányba haladjon. Lehetőségek nyíltak az elmúlt időben, és jó, hogy az egyházunk megpróbál élni ezekkel a lehetőségekkel. De mégis szeretnék kicsit kevesebb látható egyházat és kicsit több láthatatlan egyházat látni. Erről ne feledkezzünk meg a mi hitünkben”. 

Beszéde végén visszatért Saul történetéhez, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy nem végződött  jól, mert a király nem hajtotta végre Isten akaratát, aki ezért nagyon kemény ítéletet hirdet élete felett. „Ebben is van biztatás, mégpedig az, hogy figyeljünk oda Isten igéjére. Áldása kísérje az életünket. Amikor Istennek a büntetését érezzük a saját életünkön, akkor azt lássuk és értelmezzük úgy, hogy Isten bennünket jó irányba akar vinni” – mondta igehirdetése végén Géresi Róbert püspökhelyettes.

Igei gondolata után Ján Semjan szlovák püspökhelyettes szolgálata következett, aki Márk evangéliumának 8 fejezete alapján fogalmazta meg gondolatait.

-folytatás következik-

Reformata, Iski Ibolya

események továbbiak →

Reformáció 500