Egyházi fenntartású bölcsőde nyílik Léván

2018. január 23., kedd

A Lévai Református Egyházközség is bekapcsolódott a magyar kormány által indított és támogatott Kárpát-medencei bölcsőde- és óvodafejlesztési programba. A presbitérium a bölcsőde alapítása mellett döntött, amellyel erősíteni kívánják a városban lévő többi magyar tannyelvű oktatási intézményt. A tervek szerint a bölcsőde 2019 őszén nyitná meg kapuját a csöppségek előtt.

A bölcsőde alapítása mellett szólt elsősorban a város és a környék szórványosodása, az erős asszimiláció, amellyel szeretnék ezt a folyamatot, ha nem is megállítani, de némileg fékezni. Ráadásul a városban van egy jól működő, de önkormányzati fenntartású magyar nevelési nyelvű óvoda és egy általános iskola, valamint az egyházközség által alapított és működtetett szintén magyar tannyelvű református gimnázium. Kassai Gyula esperes, a helyi egyházközség lelkipásztora úgy véli, ha egy református alapítású és magyar nevelési nyelvű bölcsőde elindítását veszik célba, akkor ezzel a lépéssel megerősíthetnék a már meglévő magyar oktatási intézményeket is.

Nem titkolt cél az sem, hogy a bölcsődével egyfajta missziói feladatot is szeretnének teljesíteni, amellyel egyrészt a vegyes házasságban élőket, illetve a gyülekezettől, templomtól távol maradó kisgyermekes családokat kívánják közelebb hozni vagy visszaédesgetni nemcsak az egyházi, hanem a  magyar közösséghez is.

A Lévai Református Egyházközségnek van egy nagyobb ingatlana, amelyben jelenleg az egyházközségi és az esperesi hivatal is működik (mivel a helyi lelkipásztor a barsi egyházmegye esperese is), de itt kapott helyet a Károli Gáspár Reformtus Egyetem által indított mentálhigiénés felnőttképzés. Korábban, a 2000-ben alapított négy osztályos református egyházi gimnáziumnak voltak itt tantermei, amelyet azonban két évvel ezelőtt átköltöztettek az önkormányzati tulajdonban lévő épületbe, ahol most egy fedél alatt megtalálható a három magyar oktatási intézmény: az óvoda, az általános alapiskola és a gimnázium. A három intézmény egymáshoz való közelebb hozása egy hosszabb távú stratégiai terv része, amellyel az alapiskola és a gimnázium jövőjét szeretnék megalapozni a megfelelő infrastruktúrával és a versenyképességgel.

A bölcsődét a valamikori városközpontban, a vár mellett, saját ingatlanjukon szeretnék felépíteni, kibővítve ezzel az ott meglévő régi épületüket, illetve annak a száz évvel ezelőtti korszerűtlen szárnyának a lebontása után újjáépíteni (a felújítása nagyon költséges lett volna).

A régi épületrész lebontását az illetékes hivatalok már engedélyezték is, sőt időközben a tetőt is eltávolították. Ennek a helyén épül fel a két osztályosos, 12-12 kisgyermek ellátására, gondozására alkalmas bölcsőde. Az egyházközség számol azzal is, hogy ha az önkormányzati óvoda valamilyen oknál fogva nem tudná magát fenntartani vagy pedig léte bizonytalanná válna, akkor ebben az épületben biztosítanának helyet a számára.

A bölcsőde indításával kapcsolatban nem készült nagyobb felmérés, a döntéshez elég volt a város és a magyarság helyzetének az ismerete. A helyi önkormányzatnak van egy 30 fős, nagyon jól működő magyar nevelési nyelvű óvodája, ahol az utóbbi időben túljelentkezés miatt általában hét-nyolc gyermek felvételét helyhiány miatt kénytelenek elutasítani. Kassai Gyula esperes bízik abban, hogy az önkormányzat megfelelően fogja kezelni a magyar óvoda iránt mutatkozó igényt és a közeljövőben biztosítani fogja egy újabb óvodai osztály kialakítását. Úgy véli az egyházközségi alapítású bölcsőde iránt lesz érdeklődés, egy új épület és befogadó közeg várja majd a gyermekeket.

Elmondja azt is, hogy az első években lehet, nem tudják majd feltölteni a rendelkezésre álló kapacitást, de reméli, ha a későbbiekben jól fog működni az intézmény, odafigyelnek a gyermekekre és a családokra, jó kapcsolatokat építenek ki velük és megnövekszik a bizalom, akkor nem kell attól tartani, hogy üresen maradna a bölcsőde.

A bölcsőde tervei már elkészültek, folyamatban van a kivitelező kiválasztása, közben folyik az építkezés engedélyeztetése. A tervek szerint nyár folyamán kezdődnek el a munkálatok, az építkezés egy évet fog igénybe venni. Előreláthatólag a 2019-es évben nyithatná meg kapuját az intézmény.

Elmondja azt is, nem kell megválogatni, a szülők vagy a gyermekek milyen anyanyelvűek, mennyire magyarok vagy sem, aki az intézményüket választja annak tudatosítania kell, hogy magyar nyelven folyik majd az oktatás és a foglalkozások.  Igyekszenek majd minden igényt és kérést kielégíteni, de alapvető dolog az lesz, hogy mindenkit a gyökerei megtalálására tereljenek, vagy pedig arra irányítani őket, hogy van egy magyar közösség, és ha ezt a magyar kultúrát, ezt a nyelvet megismeri, ezáltal gazdagszik, és az nem a kárára, hanem a javára lesz.

A bölcsőde fenntartására irányuló kérdésre Kassai Gyula válaszában utal arra, hogy több vállalásuk is van. Gimnáziumot tartanak fenn, amely jelenleg alig negyven diákkal működik, s emiatt fenntartási nehézségeik vannak, s számolnak azzal is, hogy a bölcsőde esetében is lehetnek ilyen gondjaik. „Ha több lábon fog állni ez a projekt, vagyis az a stratégia, amit az iskola és a magyarság megmaradása kapcsán szükséges megtenni a közösségek megerősödése céljából, akkor egyik segíti és kiegészíti a másikat. Ha lesz elegendő gyermek és továbbra is érkezik a támogatásokat azoktól, akik számára fontos a magyarság megmaradása, akkor én reménységgel tekintek a jövő felé” – mondja bizakodóan Kassai Gyula esperes, lévai lelkipásztor.

Reformata, Iski Ibolya

események továbbiak →

Reformáció 500