Ex Libris Díj a Kálvinista Szemlének

2017. december 01., péntek

A Gubcsi Lajos által alapított Magyar Művészetért Díjrendszerbe tartozó Ex Libris Díjjal minősítték az illetékes kuratórium döntése alapján a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapját, a Kálvinista Szemlét és a Remény, szlovákiai magyar katolikus hetilapot. A díjat Brüsszelben, az Európai Parlament épületében Gubcsi Lajos adta át Fazekas László püspöknek és Szakál Lászlónak, a Reményt kiadó Glória Egyesület elnökének.

Immár hagyománnyá vált, hogy ősszel A Magyar Művészetért Díjrendszer részéről Ex Libris Díjat adnak át Brüsszelben a felvidéki magyarság reprezentánsainak Csáky Pálnak, az Európai Parlament felvidéki képviselőjének meghívására. Az apropót ezúttal a reformáció 500. évfordulója adta.

A díjátadási köszöntőjében Gubcsi Lajos elmondta: „Amit az egyház tehetnek a magyar nyelv, kultúra, közösség, oktatás, a hitvilág fenntartásáért a Trianonban elszakított magyarság fennmaradásáért, annak történelmi jelentőségét nehéz vitatni. Most két olyan újságnak, szerkesztőségnek nyújtunk át Ex Libris Díjat, amelyek éppen az erős magyar hit fontos támaszai a mögöttük álló egyházakkal".

A Kálvinista Szemlével, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapjával kapcsolatban a következők hangzottak el: "Hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről, rövid hírekkel szolgál. Állandó és mozgó rovataiban bemutatja a gyülekezeteket; évfordulós megemlékezéseket, bizonyságtételeket, útirajzokat, recenziókat, elmélkedéseket, rövidebb előadásokat stb. közöl. 2006-tól digitális formában is megjelenik. Az első lapszámát 1951 júniusában adták ki. A havonta megjelenő lapot Komáromban adják ki, Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára".

Gubcsi Lajos egy számára kedves könyvből „A rejtőzködő Biblia-fordító” cimű könyvből is idézett pár sort: „Nagyon keveset tudhatunk arról a férfiúról, aki az egyik legismertebbé vált magyar protestáns nevet hordozta. Esetében olyannyira elcsépelt lenne az a fordulat, hogy a neve fogalommá vált, hogy nem is említjük ilyen vonatkozásban (valószínűleg maga is tiltakozna ellene). Az viszont tény, hogy a csapatmunkában készült első teljes magyar nyelvű bibliafordítást az ő neve fémjelzi, sőt a mai Európa egyetlen református egyetemének is ő a névadója – Károliként.

A róla készült monográfia szerzője, Szabó András irodalomtudós évtizedeket szentelt a „rejtőzködő bibliafordító” élete és a bibliafordítás körülményei kutatásának. Elfogadhatjuk tőle, amit másokkal egyetemben állít: akár latinosan Károliként, akár Károlyiként emlegetjük, a név helyes ejtésmódja: Károlyi. Mert igaz magyar. (Károli a Biblián kívül egyetlen fennmaradt munkájában a Magyar Királyság romlásával, illetve a végidők jeleivel foglalkozik. 1584-től Tállyán lelkészkedik, 1587-től ismét Göncön tevékenykedik – egészen 1591 utolsó napjaiban bekövetkezett haláláig. Nagyjából ezek az évszámok adják Károlyi életének keretét, melybe a kassavölgyi esperesi tisztség viselése is belefért.)

A díjat Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke vette át Gubcsi Lajostól.

A 27 éves Remény – szlovákiai magyar katolikus hetilappal kapcsolatban elhangzott: A Glória Kiadó, a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata adja ki 1990-től. 2001-ig nyolc, azóta tizenkét oldalon jelenik meg. A szerkesztőség különféle rendezvényeket is szervez, melyek a felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálják. Alapító főszerkesztője Koller Gyula, 2001 óta Herdics György címzetes apát. Az egyetlen szlovákiai magyar nyelvű egyházi lap. A felvidéki magyar katolikusok lelki-szellemi fejlődését szolgálja, 1990 áprilisától jelenik meg minden héten a Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata gondozásában. Óriási szerepet tölt be a vallási kultúra közvetítésében, a katolikus hitéleti formák bemutatásában.  A történelmi időkből Remény néven Budapesten 1886. október 3-án jelent meg és 1887. február 20-ig 21 számot publikált az egykori társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő katolikus képes hetilap.

A díjat a pozsonyi Glória Egyesület elnöke, a Reményt kiadó Szakál László vette át Gubcsi Lajostól.

Az Ex-Libris Díjat 1987-ben alapitották. A Magyar Művészetért Díjrendszerbe tartozik, amelyet fokozatosan különféle díjakkal bővítettek ki. Ezt az elismerést olyan kárpát-medencei magyarok is megkaphatják, akik hazájukban sokat tesznek a magyar művészetért, kultúráért, a magyarság megmaradásáért. Az Ex Libris Díjat 8 önálló regionális kuratórium döntései alapján adományozzák.

Reformata, ii


események továbbiak →

Reformáció 500