In memoriam - ThDr. Nagy Lajos PhD (1943-2017)

2017. október 29., vasárnap

2017. október 8-án,  Perbetén kísérték utolsó földi útjára Nagy Lajos nyugalmazott lelkipásztort, esperest, teológiai tanárt, akit a Teremtő hosszú és súlyos betegséget követően életének 75. esztendejében szólított el közülünk.

A gyászistentiszteleten a feltámadás igéi mellett Isten vigasztaló szava a 2 Korinthus 5,1 által szólt hozzánk, mely alapján Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke hirdette az igét. Ezt követően Szénási Szilárd, a Komáromi Református Egyházmegye esperese, Csiba Zoltán madari lelkipásztor és Molnár János nyugalmazott lelkipásztor, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának volt dékánja búcsúztatták az elhunytat, sírjánál pedig Erdélyi Zoltán helyi lelkipásztor szolgált.

Nagy Lajos 1943. június 7-én született Perbetén. Általános iskolába Magyarországon, Kocs községben járt, majd Tatán, az Eötvös József Gimnázium diákja volt, ahol 1961. május 9-én érettségizett. Ebben az esztendőben kezdte meg tanulmányait a Budapesti Református Theologiai Akadémián, ahol 1966-ban szerzett lelkészi oklevelet. Az első lelkészképesítő vizsgát követően Ácsra került segédlelkésznek, majd 1967-től beosztott lelkészként szolgált ugyanott 1969. márciusáig. Ekkor rövid időre Kaposvárra helyezték, szintén beosztott lelkészként. Még ebben az esztendőben, 1969. november 15-ével Komáromszentpéter adminisztrátor lelkésze lett, majd 1975-től megválasztott lelkipásztorként szolgált 1980-ig. Ezt követően Madar gyülekezete hívta és választotta meg lelkipásztorának, ahol 1980. május 1-től nyugalomba vonulásáig, 2013-ig szolgált. Nyugdíjas éveiben sem pihent. Amíg ereje engedte, minden vasárnap szolgált határon innen és túl.

Nagy Lajos 47 éves lelkészi szolgálata alatt egyházunkban több tisztséget is betöltött. 1991 és 1995 között a Zsinati Elnökség teológiai és segélyügyi referense. Az induló Calvin János Teológiai Akadémia, majd annak jogutódja, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának egyháztörténésze. Ez idő alatt védte meg doktori értekezését, és nyerte el a teológia nagydoktora címet is. 1996-tól zsinati tag. 1998 és 2006 között a Komáromi Református Egyházmegye esperese.

Személyes életében Isten áldásaként kapta hitvestársát, Papp Saroltát, akivel 1969-ben kötött házasságot. Közös életüket egy fiúgyermekkel, Zsolttal ajándékozta meg a Teremtő.

Egy tartalmas, szolgálattal és munkával, ugyanakkor még tervekkel teli élet tért meg Urához 2017. szeptember 29-én hajnalban. Mindezek tudatában vettünk búcsút szolgatársunktól, tanárunktól Isten igéjének vigasztaló erejével: „Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben.” (2 Korinthus 5,1)

Reformata, Erdélyi Zoltán

események továbbiak →

Reformáció 500