Átadták a Magyar Református Központot

2017. szeptember 18., hétfő

A szeptember 17-én került sor a kassai Magyar Református Központ épületének átadására, amely nemcsak az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Fiatal Reformátusok Szövetségének, a Firesz-nek lesz a helyi központja, hanem református hitéleti, közösségi és kulturális célokra is tervezik helyiségei felhasználását.

A Firesz által 2002-ben megvásárolt – szinte romos állapotban lévő, a 14. századból származó – egykori polgárház teljes felújítása valamivel több, mint kétszáz millió forintba került. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház ezt a támogatást a Magyarország kormányának 2015-ben folyósított támogatásából különítette el.

Megújult az egykori polgárház

A helyi református egyházközség 2001-ben Kassa belvárosában, a református templom közelében egy nagyon rossz állapotban lévő épületet árusított (A gyülekezet magyar és szlovák részre való tagolódásakor ugyanis szükség volt a korrekt vagyoni rendezésre.). Ennek folyamatát felügyelő Egyetemes Egyház viszont fontosnak tartotta, hogy az épület a jövőben is közösségi célokat szolgáljon. Az ingatlan megvásárlására 2002-ben a Fiatal Reformátusok Szövetségének sikerült támogatást szerezni az Illyés Alapítvány jóvoltából. Majd pár hónap elteltével Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök keretéből kapott összegből megjavíttatták az épület nagyon rossz állapotban lévő tetőzetét.

Szükség volt a gyors beavatkozásra, mert az a veszély fenyegette az épületet, hogy össze is dőlhet. Az alkalmi támogatásoknak köszönhetően fokozatosan javítgatták az ingatlant, de ezek nem tették lehetővé a teljes körű felújítást. Eltakarították a szemetet, és állagmegőrző munkálatokat végeztettek rajta, végül megerősítették az épület statikáját. A kétezres évek első évtizedében pedig már szakértői feltárásokat is megvalósítottak az épületben. Jelentős előrelépést jelentett a magyar kormány által 2015-ben megítélt és az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül érkezett 1 milliárd forintos támogatás az Egyetemes Egyház részére, amelyből 222 millió forintot (760 ezer eurót) különítettek el az épület teljes mértékű felújítására.

Kőfalakat erősítünk

A hálaadó ünnepi istentiszteletre teljesen megtelt a református templom. Először Fazekas László püspök szólt a megjelentekhez Pál apostolnak az Efézusiakhoz írt levél 3-ik részének 14-től a 18-ig terjedő versei alapján. Beszédét a reformáció 500. évfordulójára kapcsolódva egy Luther idézettel kezdte: „Ma sok dolgom lesz, ezért ma reggel a szokásosnál többet imádkozom”. Majd azzal folytatta, hogy „egyre többet kell imádkoznunk, mert sok dolgunk van. A múlttal való szembesülés adhat mindenkinek igazi erőt a jelenben is, és a jövőbe tekintésnek is. De dolgunk van a jelenben is. Magyarország kormányának köszönhetően Isten olyan teret nyitott meg előttünk, amelyre eddig gondolni sem mertünk. Megerősíthetjük kőfalainkat. Ez a kőfalerősítés zajlik egész egyházunk területén. De nemcsak itt, hanem az egész Kárpát-medencében is.”

Majd emlékeztetett arra, hogy májusban sikerült átadni a régóta javított és épített Timóteus-házat, amely idősek otthonaként működik. „Most pedig azért vagyunk itt, mert itt is elkészült egy épület, a Fiatal Reformátusok Szövetségének épülete, amelyre régóta »sanda« szemekkel néztünk, hogy mi lesz vele. Ebben az esztendőben, amikor a Firesz működésének 25. évfordulójára emlékezünk, akkor a jelenben rátekintve erre a megújult épületre a jövőt is tovább szőhetjük”. A püspök utalt arra is, hogy szintén a magyar kormány támogatásának köszönhetően novemberben átadásra kerül Rimaszombatban a Csillag-ház, amelyben a református egyháznak egy olyan központja lesz, amely elősegíti további szolgálatát. Megemlítette azt is, hogy a támogatásnak köszönhetően elindult  az óvodaprogram, amellyel szeretnének elegendő létszámú helyet biztosítani a magyar gyermekek számára. „Sok helyen ugyanis azt halljuk, hogy van elég óvodai hely, de amikor jobban utánanézünk, kiderül, hogy ez még sincs így. Ezért kényszerül nagyon sok magyar szülő szlovák óvodába adni a gyermekét”. Ehhez kapcsolódva elmondta: „áldott lehetőség adatott a számunkra a gyermekeket Krisztushoz vezetni, fölemelni őket Istenhez. Ezért kell egyre többet imádkoznunk, napról napra odaborulni Isten elé, hogy adjon tiszta látást, lelki és testi erőt, lehetőséget a továbblépésre. Dolgunk van a jövőben. Mert ezek a történések azt mutatják, hogy Isten jövőt szán nekünk. Elhangzik a kérdés: lehet, hogy Isten nem olyan jövőt szán mint, amit mi elképzelünk a múltból eredő félelmeink, megkeseredett, sokszor üressé vált gondolataink között elképzelve? De ahhoz, hogy mi merész jövőt merjünk remélni, ehhez komoly felkészültségre, eltökéltségre van szükség. De legfőképpen Istennek odaszánt életre” – mondta többek között Fazekas László püspök.


Minden magyar felelős minden magyarért

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere beszéde elején emlékeztetett az elmúlt évek történéseire. Elmondta, hogy 2015-ben határozták el ennek a „szép, magyar református épületnek” a felújítását, amikor a magyar kormány megállapodást kötött a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal. „2002-ben vásároltuk meg az épületet, akkor is a magyarországi adófizetőknek a pénzéből. Géresi Róbert püspökhelyettes  viszont már korábban, 1998-ban tett említést arról, hogy szükség lenne ennek az épületnek a megmentésére. De ez a történet még korábban kezdődött, még a kilencvenes évek elején, amikor a konferenciákra, előadások tartására hívtak meg a Firesz alkalmaira. Lehet még korábbra is menni, amikor a hatvanas években átjártam lelkész édesapámmal az itteni lelkészekhez. De a történetben mehetünk 1920-ig is, vagy egészen a reformáció elindulásához, vagy akár a keresztyénség kezdetéhez”. Majd a 2011-es új magyar alkotmányt idézte: „Minden magyar felelős minden magyarért. Az alkotmány kimondja azt is, hogy büszkék vagyunk a keresztyénség nemzetmegtartó erejére. Büszkék vagyunk arra az ezer évre, amelyben a keresztyénség volt a mi megtartó erőnk. Ha minden magyar felelős minden magyarért, akkor ez akkor fog jól sikerülni – és azért vagyunk a templomban –, ha minden keresztyén felelős minden keresztyénért. Ez a felelősség pedig ott kezdődik, hogy először is azt szeretem, azért vállalok felelősséget, akit az Úr Isten oda állított mellém, az utamba”. Majd azt mondta: „Minden nagyobb városban a Kárpát-medencében, a szórványban is legyen egy olyan hely, ahol össze lehet jönni, ahol magyarul lehet beszélni, énekelni, táncolni is, tudományos- és közéleti dolgokról beszélni, legyenek ilyen kulturális szigetek, amiket aztán majd kössünk össze egymással.  Aztán majd épüljenek a hidak is”. Ennek kapcsán elmondta, hogy néhány hét múlva a magyar és a szlovák miniszterelnök egy újabb hídnak az alapkövét teszi le Komáromban.

Balog Zoltán azzal folytatta beszédét, hogy a Szlovákiában élő reformátusoknak különleges küldetése van. „Mégiscsak egy olyan egyháznak a hívei, ahol együtt vannak szlovákok és magyarok. Ha komolyan vesszük a keresztyénségünket, akkor megtaláljuk azt az alapot, amely arra kötelez bennünket, hogy egymást erősítsük és ne egymást gyengítsük. Ezeknek a hitbeli alapoknak az újra és újra a középpontba állítása még a magyar nemzetstratégiának is sokat segíthet – mondta végezetül Balog Zoltán, aki beszéde végén megismételte, minden magyar felelős minden magyarért. „Kívánom, hogy egyre többet érezzenek ebből. Ahogyan a 2011-es új magyar alkotmány kimondja – a régiben úgy volt, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez – Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Nagy különbség. Érezni sok mindent lehet. Aki viseli a felelősséget, az terhet is visel, meg büszkén is viselheti ezt a felelősséget. Bízom benne, hogy egyre többet éreznek meg ebből és egyre többet viselnek saját maguk is”.

Isten utat nyitott ott, ahol emberileg elfogytak a lehetőségek

„Kettős ünnep ez a mai. Ma van a felújított Magyar Református Központ hivatalos átadása, másrészt pedig szervezetünk megalakulásának jubileumát is ünnepeljük” – mondta beszéde elején Kiss Miklós, a Firesz jelenlegi elnöke. „Az, hogy ma egy új központot veszünk használatba és állítunk a Firesz, egyben Egyetemes Egyházunk, a helyiek és egy egész régió szolgálatába, felelet az imáinkra”. Majd felidézte, hogy amikor munkatársaival arról beszélgetett, hogy milyen régóta nem tudnak mit kezdeni ezzel az ingatlannal, úgy gondolták naivan, felújítanak egy helyiséget, aztán majd fokozatosan a többit, lépésről lépésre. „Majd jött – meggyőződésem szerint – égi elrendeléssel ez a lehetőség. Ennyi csodában, ilyen mértékű kegyelemben és gondviselésben csak azoknak lehet és lehetett részük, akik méltatlanul, de isteni elhívással Istent és az Ő ügyét szolgálják. Sohasem mi vívtunk, vagy mi csináltuk, hanem az Úr intézte. Ő vezetett, Ő segített, Ő tartott meg, Ő nyitott utat ott is, ahol emberileg elfogytak a lehetőségek. Szervezetünk 25 éves szolgálata egy folyamatos útkeresés. A jelenben, egy-egy adott korszakban megtalálni annak a módját, hogy a tartalmat, Isten örök evangéliumát eljuttassuk a felnövekvő generációhoz, a gyermekekhez és a fiatalokhoz”. Az idő múlásával kapcsolatban azt mondta: „Általában úgy vagyunk, hogy nem érzékeljük a másodperceket. Végezzük a szolgálatot és a pillanatnyi gyümölcsét nem látjuk. A mai nap egy olyan ünnep, amikor az óra nagy mutatóját nézzük. És láthatjuk a gyümölcsöket. A 25 év bőséges idő arra, hogy mi, mai Fireszesek lássuk, az előttünk járókon mennyi áldás volt. Nagy munkálatok és hosszú út van mögöttünk, és remélem, hogy nagyon sok van még előttünk” – mondta Kiss Miklós, a Firesz elnöke.

Isten által megélt és megtapasztalt kegyelmi időben élünk

Géresi Róbert püspökhelyettes, aki közel húsz éve kíséri figyelemmel az épület sorsát, beszédét azzal kezdte, hogy „mindig a helyzetnek a kontextusa dönti el, hogy a keresztyén ember vagy közösség életében mi az, ami megerősödik, mi az, ami megvalósul. Van, hogy megszeppenünk, magunkba fordulók és bezárkózottak leszünk, és van olyan helyzet, amikor Isten Szentlelke által küldötten úgy érezzük, hogy nekünk nyitnunk kell. Meggyőződésem, hogy a felvidéki magyar reformátusoknak az élete erre a második helyzetre próbál meg vonatkozni. Peremhelyzetben vagyunk – minden tekintetben –, és a felvidéki református egyház nem teheti meg, hogy bezárkózik önmagába. Nem maradhatunk a templom falain belül. Ki kell lépnünk ebbe a világba és mindenféle lehetséges eszközzel bizonyságot kell tenni a hitünkről”. Rámutatott arra, hogy „Isten által megélt és megtapasztalt kegyelmi időben élünk, hogy tovább léphetünk. Építhetünk, alapíthatunk, a jövőre gondolhatunk. Intézményeket hozhatunk létre: oktatási intézményeket (óvodákat), szervezeteket és szövetségeket. Ezeknek pedig mindig megvan a kockázata. Kockázatos, amikor a keresztyén ember vagy közösség kilép ebbe a világba. A kockázat az, hogy hozzáidomul a világhoz, azonosul vele. Istentől bölcsességet kérve, mindezt látva és tapasztalva nekünk arra van szükségünk, hogy minden lehetséges formában és eszközzel bizonyságot tegyünk hitünkről, az Istenhez való tartozásunkról, az anyanyelvünkről. A mi hitünk arról szól, hogy ég és föld, igazság és hamisság között kell vállalnunk a hitnek a kockázatát. Ez nem felelőtlenség, hanem annak a megélése, hogy bizalommal vagyunk a megtartó Isten iránt” – mondta a püspökhelyettes. Végezetül azt mondta: „Adjon nekünk az Úr sok-sok reményt, erőt és bölcsességet, hogy vállaljuk a hitnek a kockázatát. A hit kockázatának a fölvállalása mentén juthatunk előre, tapasztalhatjuk meg megtartó Urunkat és Gondviselőnket”.

A felújítás menetéről Krcho János építészmérnök, a Magyar Művészeti Akadémia tagja adott részletes tájékoztatást.

A részek szépen illenek egymáshoz

A helyi magyar gyülekezet képviseletében Orémus Zoltán esperes, a gyülekezet lelkipásztora mondta el igei köszöntését. „Amikor kijöttem ide az egykori Kálvin-térre, a zsoltáríró szavai sejlettek fel bennem: Részeid szépen illenek egymáshoz. Itt van mellettünk a valamikori Rodostói-ház, az egykori Miklós-börtön, ma múzeum. Ide záratták be Huszár Gál reformátort, de tisztelői kibontották a falakat, így tudott megmenekülni. Itt van a Tudományos Könyvtár az 1590-es Károlyi Bibliával. Itt van a református parókia, a kassai reformátusok lelki otthona. Mindezt beárnyékolja Isten háza. Jól illeszkedik ebbe a sorba a szépen megújított épület. Azt kívánom, hogy ahogyan a börtön hirdeti reformátoraink küzdelmes életét, ahogy a Vizsolyi Biblia jelképezi a Sola Scriptura, egyedül a Szentírás elvét, ahogy a református templom jelenti a kassai reformátusok otthonát, úgy jelentsen ez az épület egy új, szépen kialakított, fiatalos lendületet adó otthont a lelki életnek az építésében, a szépen egybe illeszkedő épületek sorában az új központ falain belüli lelki építkezéshez. A 122-ik zsoltár utolsó mondatával azt az igazi, felülről jövő jót kívánom, amelyről Jézus azt mondja, unum necessarium, az egy a szükséges dolog. Ez segítse az építkezést reformátusságunk, magyarságunk javára“.

 

A hálaadó istentisztelet Fazekas László püspök áldásával és a nemzeti imádság eléneklésével zárult, majd a felújított épület előtt sor került a nemzeti színű szalag átvágására Fazekas László püspök, Balog Zoltán miniszter és Kiss Miklós Firesz-elnök közreműködésével.

Az érdeklődőknek ezt követően lehetőségük nyílt megtekinteni az épületet és a Soli Deo Gloria kiállítást.

Reformata, II

A jobb oldali sávban megtalálhatja az ünnepi istentiszteleten, valamint az épület átadásán készült fényképeket.

események továbbiak →

Reformáció 500