Tinitábor Nyitrán a reformáció 500 jegyében

2017. július 21., péntek

Negyedik alkalommal szervezte meg Nyitrán a barsi egyházmegye a tinitáborát, amelyre 2017. július 10. és 14. között került sor a református templom és parókia udvarán, valamint a kollégium épületében. A téma a reformáció volt.

Eleinte a táborba visszajárók miatt választották helyszínül Nyitrát, hogy legyen valamilyen változás, nehogy egy idő után megunják a mindig ugyanarra a helyen történő táborozást. Korábban a nagysallói konferencia-központ adott otthont a tinitábornak, de a szervezők gondolkodtak abban is, hogy esetleg más helyszínre is elvigyék, akár a keleti végekre, ahol működnek nagyobb  központok szálláslehetőséggel, mivel látnivaló ott is van bőven, főleg a reformációval kapcsolatban. Az idén azonban maradt az ötnapos tábor helyszíne a barsi egyházmegye több gyülekezetétől is távolabb eső Nyitrán. Van még mit megnézni itt is és a környéken – mondta a tábor helyszínének a megválasztásával kapcsolatban a tábor egyik szervezője, a nyitrai gyülekezet lelkipásztora Ficzere Tamás.

A 12-től 16 éves korosztály számára megszervezett tinitábornak a  fontosságát egyrészt az adja, hogy közösségben legyenek egymássa , másrészt mivel egyházi táborról van szó, halljanak Istenről. Lehet, hogy hittanra és kátéoktatásra még eljárnak, de nem biztos, hogy meg lehet őket szólítani istentiszteletekkel - mondja Ficzere Tamás. Vannak áhítatok, Biblia olvasások, imádságok, énekek. Egy ilyen táborban meg lehet tanítani a tiniket arra, hogy az ételért is hálát kell adni az Úr Istennek, az étkezéseket is imával kezdjük és fejezzük be. Szeretnénk ilyenkor egy picit ápolni, gondozni a fiatalokat és közelebbi kapcsolatba hozni őket az Úr Istennel és az egyházzal is – mondta a lelkipásztor.

Az idei tinitáborba huszonkilencen jöttek el. Megduplázódott a tavalyi szám. Nagyon nehéz volt összeszedni az érdeklődőket, és csak tizennégyen voltak. Az öt nap azonban nagyon családias hangulatban telt el. Az idei létszámbeli növekedés talán annak tudható, hogy többen már kinőtték a gyermektábort, és mivel igényük volt ilyen közösségben lenni a nyári szünidő egy részében, így eljöttek - tudom meg a részleteket a tábor szervezőjétől. A tinik toborzásában nagy szerepet töltenek be a gyülekezetek lelkipásztorai, akik hívogatták és küldik a fiatalokat. A táborszervező lelkipásztorok pedig még azt is felvállalják, hogy elhozzák az érdeklődőket a táborba.

Vannak olyan települések, ahonnan többen jöttek el, például Nagyölvederől, Pozbáról és környékéről, viszont a kisebb gyülekezetekből is, úgy, mint Nagyodról, Szecséről és Töhölről is érkezett egy-egy tini.

A tábor témája a reformáció volt, mivel ebben az évben ünnepeljük a reformáció ötszázadik évfordulóját. Ebből kifolyólag a szervezők elgondolása az volt, hogy a megszokott bibliai történetek helyett inkább a reformáció nagyobb alakjaival, az ő életükkel, tevékenységükkel ismertetnék meg a tiniket.

Egy-egy napot szántak a reformáció két fő alakjának Luther Mártonnak és Kálvin Jánosnak. De a magyar református, de a barsi egyházmegye vagy környékbeli reformátorok nagy alakjaival is igyekeztek megismertetni a fiatalokat. Így került terítékre Luther és Kálvin mellett Szenci Molnár Albert, Károli Gáspár, valamint Huszár Gál.

A lelkipásztor elmondja, hogy a reformátorok életét próbálták játékos formában bemutatni a tiniknek. A KOEN napközis gyermektábor anyagát használták fel Szenci Molnár Albert életéhez. Megemlített egy játékot is, amikor latinból magyarra kellett lefordítani két bibliai igét. Segítségükre volt egy kis latin-magyar szótár. Így próbálták demonstrálni a fiatalok előtt, hogy volt, amikor az emberek csak latinul hallották Isten Igéjét, és miért is volt fontos lefordítani a Bibliát. Egy másik feladatban pedig  a svédül, portugálul és spanyolul kinyomtatott bibliai igéket vágták szét  és keverték össze, majd ezeket kellett ismét összerakniuk és felolvasniuk a tiniknek. Eredeti vizsolyi Bibliát ugyan nem, de egy 1800-as évekből származót be tudtak szerezni, valamint az internetről nyomtatták ki Károli Gáspár által forditott Bibliának egy részét, hogy bemutassák, illetve érzékeltessék az akkori fordítói nyelvezetet.

Megtudtam azt is, hogy a táborba ellátogatott Magyarországról a Luther animációs film egyik grafikusa, Marcsa Piroska, aki a résztvevőknek közelebb hozta a rajzfilmek készítését, de beszélt a  Luther- filmről is, amelynek az első öt része már elkészült. Az első öt részt, amelyben Luther gyermekkorát dolgozták fel, az egyik este meg is nézték a tinik. Luther vagy Kálvin címmel előadást tartott Békeffy Lajos református lelkész, újságíró és közíró.

A reggeli után napközben sok játék is várta a résztvevőket. Az egyik kedvelt játék volt a számháború, ott jártamkor is azt játszották. Kirándulást is szerveztek a számukra, a közeli Apponyi kastélyt látogatták meg. A tábor ideje alatt pedig sokat énekeltek. Nemcsak a közkedvelt ifjúsági énekeket, hanem reformáció-korabelieket is, mégpedig gitár kíséretében, ritmusosan, hogy könnyebben megbarátkozzanak ezekkel az énekekkel is.

Antal Éva nagyölvedi lelkipásztor szerint, -  aki a szervezői csapatot erősítette, - azért fontos a tinitábor, hogy jobban megismerjék egymást. A fiatalok a vezetőket, adott esetben saját lelkészüket is, de egymást is, amire év közben nincs idő. Lehetőség nyílik arra, hogy a lelkész emberi oldalát is megismerhessék. A vezetők pedig másik oldalukról ismerik meg a fiatalokat, akik lehet, hogy szoronganak a konfirmációi előkészületen, de itt láthatják, hogyan tud szervezni , irányítani.

Ambrus Erika ipolypásztó-garamsallói lelkipásztornak, aki az idén elsőként veszi ki szervezőként és segítőként a tinitáborból, hiányoznak a magánbeszélgetések. Úgy véli azonban, hogy az ilyen jellegű táborok elsődleges célja a Krisztushoz vezetés és a szeretet, egymás tiszteletére való nevelés. Elmondja azt is, hogy a tinik megértették, a szervezők nem azért vannak, hogy állandóan fegyelmezzék őket, vagy katonás rendet tartsanak, hanem azért, hogy együtt jussanak el valahová, ezért kérdéseikkel – legyen az bármilyen témájú - bátran fordulnak hozzájuk. De megpróbálják őket közösségre is nevelni. Elárulja azt is, annak ellenére, hogy fárasztó egy ilyen tábor, de fel is töltődik általuk. „Amikor azt gondoljuk valakiről, hogy egy előadás közben nem is figyel, de később a válaszaiból kiderül, hogy mégis, vagy ha utána néznek az elhangzottaknak, vagy ha a lelkes éneküket hallgatjuk, akkor ilyenkor jön a megerősítés: kell ezt csinálni.

Reformata, II

események továbbiak →

Reformáció 500