Egyházzenei játék - 6. fordulójának kérdései

2017. május 29., hétfő

Az egyházzenei játék júniusi, 6. fordulójának kérdései:

1. A 221. dicséret kapcsán egy olyan szerzőt keresünk (kb. 1500-1583), aki eredetileg katolikus pap volt, a reformációhoz csatlakozva előbb a lutheri, majd a helvét irányt követte. Dési lelkész korában segédkezett Heltai Gáspárnak az Újszövetség fordítása körül. Később kolozsvári magyar prédikátor lett, majd Tordára került és ott 1567-ben az unitárius irányhoz csatlakozott, de Dávid Ferenc radikalizmusát nem tette magáévá. Említett éneke református időszakában keletkezhetett az 51. zsoltár hatása alatt.

2. Mi a műfaja a 385. dicséretnek?

a) jeremiád b) ézsaiád c) ezékiád

3. Melyik az a zsoltár, amelyet a hagyomány szerint a honvédsereg Világosnál 1849. augusztus 13-án az oroszok előtti fegyverletételkor sírva énekelt?

4. Igaz-e, hogy Loys Bourgeois, a genfi egyház énekes kántora az újonnan elkészült zsoltárokat a gyermekeknek tanította meg és az ő segítségükkel vezette az istentiszteleti éneklést?

5. A „szláv Luther”-nek is nevezett énekíró és énekeskönyvszerkesztő a sziléziai Teschenben született 1591-ben. Középiskolai tanulmányai után 1607-től a wittenbergi egyetemen tanul, 1612-ben már Prágában találjuk. Liptószentmiklós lelkésze lesz. Halála előtti évben, 1636-ban jelenik meg nagyszabású kötete, a „Cithara Sanctorum”, amely évtizedekig meghatározó jelentőségű evangélikus énekeskönyv. Ki ő?

6. Kanizsai Pálfi János (kb. 1584-1641), a dunántúli egyházkerület szuperintendense, szabad átdolgozást készített az 51. zsoltár alapján. Így született meg kedves bűnbánati énekünk. Az igen sikerült éneket sok katolikus énekeskönyvbe is felvették. Ennek az éneknek a dallamára énekeljük Tompa Mihály úrvacsorai dicséretét, amelyet azzal a céllal írt, hogy a konfirmáció alkalmával először úrvacsorázó növendékek énekeljék. Hogy kezdődik a Kanizsai Pálfi János által írt ének?

7. Melyik felvidéki városban élt az 1575-ben a 71. zsoltár alapján írt ének, a 257. dicséret szerzője, Nagybánkai Mátyás? A város a jezsuita rend betelepítésével (1561) lassanként az ellenreformáció fellegvára lett, noha ekkor még virágzó protestáns gyülekezet működött ott. A református gyülekezet harcos védelmezője volt 1600 után egy gazdag és művelt polgár, Asztalos András, aki többek között a zsoltárfordító Szenci Molnár Albert irodalmi munkásságát is több ízben jelentős összegekkel támogatta.

A helyes megfejtéseket az egyhazzeneijatek@reformata.sk címre várjuk július 14-ig.

Sok sikert Isten áldásával!

 

 

 

események továbbiak →