Új reformáció - Nemzetközi konferencia Komáromban

2017. március 25., szombat

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara és a Calvin János Teológiai Akadémia  közös szervezésében 2017. március 22-én Révkomáromban, az egyetem konferencia-központja dísztermében Új reformáció címmel nemzetközi konferenciára került sor.

A reformáció 500. jubileumi évének kiemelt rendezvénye volt ez a konferencia, melynek olyan előadók adtak hangsúlyt, akik valóban nemzetközileg elismert tudós emberek.

A megnyitót Dr. Görözdi Zsolt, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara Szenátusának elnöke tartotta, köszöntve az előadókat, Komárom város polgármesterét, az érdeklődőket, lelkészeket és világiakat a komáromi, pozsonyi, barsi, tatai és pápai egyházmegyékből.

A Selye János Egyetem kórusának szolgálata után. Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy egy ilyen konferenciára mindannyiunknak szükségünk van, s ebben a jubileumi évben lesz még egy hasonló keleten, két nyelven, hogy a szlovák egyházmegyék is bekapcsolódhassanak.

A konferenciát vezető és a délutáni pódiumbeszélgetést moderáló Dr. Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara tanszékvezető tanára és dékánhelyettese, a Pozsonyi Református Egyházmegye esperese, nyitó áhítatában az aznapi ószövetségi igéket alapul véve Dávid és Gólit harcáról, a mai Góliátokról, a reformáció 500 évének öt kövéről, a mában való dávidi kilépésről és helytállásról szólott.

Az előadók sorában elsőként Dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerületének püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnöke lépett a pulpitushoz. Azaz, mielőtt ezt megtette volna, a konferencia résztvevőinek nevében Dr. Somogyi Alfréd gratulált neki az idén, március 15-én kapott Széchenyi-díjhoz, ami a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerése. A püspök „A reformáció teológiája” címmel tartott előadást, melyben többek között a reformáció korának emberéről, annak vallásosságról, a reformáció és reneszánsz párhuzamáról, a „Semper reformare debet“ elvéről, Erazmus hatásáról, a Sola-król, az egyházról és sok másról szólott. Előadása után helyet adott a kérdéseknek is.

Őt Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke követte „A reformáció gyakorlati teológiai aspektusai, különös tekintettel a II. Helvét hitvallásra” című előadásával. A püspök nyolc tézisbe szerkesztett előadása a következő témákat ölelték fel: 1. mise és az istentisztelet jellege, 2. a nemzeti nyelv, 3. gyülekezeti éneklés, 4. istentisztelet tisztasága, 5. középkori elhajlások, 6. lényeges és járulékos dolgok, 7. szegénygondozás, 8. bűnbánat, egyházfegyelem. Előadása után ismét lehetőség nyílt kérdések feltevésére.

Délután a konferencia, Dr. Gaál Botond, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Dogmatika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, „A reformáció lényege - újkori paradigmaváltás a keresztyén gondolkodás történetében” előadásával folytatódott. A professzor beszélt Eukleidész matematikájának fontosságáról, a keresztyén gondolkodás történetében bekövetkező nagy modellváltásokról – Pálnál a damaszkuszi úton-tól a reformáción keresztül a 20. századi újreformátori teológiáig, majd részletesen arról, miként reformálták meg a reformátorok a tanokat, az istentiszteletet, az egyházszervezetet és a közéletet.

Az utolsó előadást Dr. Buzogány Dezső, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszékének előadótanára „A II. Helvét Hitvallás recepciója az erdélyi református egyházban“ címmel tartotta meg, aki a II. Helvét Hitvallás legújabb, 26. fordítója. Előadásában először a reformációról beszélt, összegezve, mi nem reformáció – nem hitújítás, nem hitoktatás, nem egyházi köntösbe bújtatott osztályharc, nem szkíta népi-nemzeti mozgalom, nem a reneszánsz folytatása, hanem igehirdetés. A II. Helvét Hitvallás szerzője, Bulliger Henrich eredetileg azért írta a hitvallását, hogy az politikai egységet teremtsen. A II. Helvét Hitvallás politikai egységet ugyan nem, de hitvallási egységet tudott teremteni - szögezte le a professzor. Beszélt Bullingerről, Kálvinról, az első fordításról, s a fordítóról - Szenczi Molnár Albertről, Bethlen és Rákóczi szerepéről a hitvallás elterjedésében, a pázmányi ellenreformációról, s magáról a hitvallásról. Természetesen, mint a másik három előadás esetében, itt is lehetőség volt kérdezni.

Az előadások után Dr. Lévai Attila, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara dékánja, - aki egyben a Calvin János Teológiai Akadémia igazgatója is, - zárta a konferenciát, hangsúlyozva, hogy nem új reformációra van szükségünk, hanem jobban ragaszkodni a reformáció értékeihez. Majd köszönetet mondott az előadóknak az értékes előadásokért.

A konferenciát követően az érdeklődők részt vehettek egy pódiumbeszélgetésen a reformátusság jelenéről, melyben - Dr. Somogyi Alfréd moderálása mellett - Máté László, a Tatai Református Egyházmegye esperese, Tóth András, a Pápai Református Egyházmegye esperese, Kassai Gyula, a Barsi Református Egyházmegye esperese és Dr. Szénási Szilárd, a Komáromi Református Egyházmegye esperese beszélgettek.

A nap a református templomban zárult istentisztelettel, amelyen Fazekas László püspök szolgált igehirdetéssel.

Ambrus Erika

események továbbiak →

Reformáció 500