A komáromi egyházmegyében a népszámláláskor Udvardon 63-an vallották magukat reformátusnak, viszont az egyházközség csupán húsz adófizetőt jegyez. A gyülekezet 5 ezer eurós támogatást kapott a református templomuk külső felújítására, de a felvállalt önrészük végül 10 ezer eurót tett ki, bizonyítva ezzel azt az összefogást, hogy a gyülekezet élni akar. Ezért is esett a választás többek között az alig 120 főt befogadó templom a hálaadó istentisztelet helyszínéül, amelyre meghívást kaptak az egyházmegyében szolgáló lelkipásztorok és a támogatott gyülekezetek gondnokai. Az eseményen részt vett Fazekas László püspök, Fekete Vince főgondnok, Géresi Róbert püspökhelyettes, Dr. Szénási Szilárd esperes, Gál Sándor egyházmegyei gondnok, Molnár Sándor zsinati főtanácsos és Rákos Lóránt tanácsos képviselte. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről Dr. Fedor Tibor, az Egyházi, Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztályvezető jött el, de megjelent Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, Galla Štefan helyi önkormányzati képviselő és Kósa József Perbete polgármestere is.

Az ünnepi istentiszteleten először Gál Sándor, az egyházmegye gondnoka osztotta meg gondolatait az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott támogatás és az annak alapján megvalósuló munkálatokról. Rövid beszédében elmondta, hogy a nagylelkű adománynak a révén az egyházmegye gyülekezeteinek nagy része kezdhetett felújítási munkálatokba, amelyek időben el is lettek végezve. A közös ünneplés célja pedig  hálát adni mindezért a Mindenható Istennek a segítő és áldó kegyelméért, de köszönetet mondani a magyar kormánynak is, akiknek a döntéseit - „mi ezt hisszük“ – Isten vezérelte. 

Az istentiszteleten igehirdetéssel szolgált Dr. Szénási Szilárd esperes Nehémiás könyve 2  fejezetének 11-20 versei alapul véve, amelyben a Jeruzsálem kőfalainak újjáépítéséről szóló terv olvasható. Az esperes bevezetőjében utalt az alkalom időszerűségére, melynek célja hálát adni az egyházmegye területén az elmúlt időszakban elkezdett és befejezett építkezésekért. Központi gondolata az ember és az építés felé irányult. Rámutatott arra, hogy alig van jellegzetesebb emberi tevékenység, igyekezet,  mint az építés. A legősibb építmények, nem voltak mások, mint élére állított kövek. Mégis az emberek erőt és energiát fektettek abba, hogy felállítsák őket. Legtöbbször ezek vallási építmények voltak. Mind a mai napig ezekből a kövekből  energia árad – mondta az esperes. Gondolatsorát folytatva utalt a kövek és az építkezés jelenőségére is: „Embernek lenni annyit jelent, mint építeni. Legyőzni a tehetetlenséget. Felülkerekedni a fáradságon. Legyőzni a lehúzó erőket és érvényesíteni azokat, amelyek építeni akarnak. Éppen ezért a mai napon nincs más kívánságom a velünk együtt ünneplő testvérek felé, mint az örvendezés azon, hogy nekünk nem egy értelmetlenül romboló, destruktív Istenünk van, hanem egy olyan, aki éppenséggel az építésben is örömét leli. Akinek a legfőbb gondja, hogy minket embereket, az ő legkedvesebb teremtményeit  bevonjon a maga munkájába és velünk együtt, általunk is építse az ő országát, királyságát és uralmát azzal a céllal, hogy a földön minden ember megismerje ezt az igyekezetet és ha lehet, akkor tevékenyen képviseljen bennünket. Isten akarata az, hogy épüljenek házak, hogy legyen otthonuk az embereknek. Isten akarata az is, hogy legyenek templomok, épüljenek, újuljanak meg a szent hajlékok, hogy az embereknek legyen hová betérniük a megtisztulásra. De legfőképpen az Isten akarata az, hogy épüljenek az emberek ott legbelül, a szív legbelső emberében, hogy egyszer, ha majd elmegyünk ebből a földi életből, ne úgy kelljen távoznunk, mintha semmi nem történt volna, hanem mint, akik a földi életük alatt maguk is fölépülhettek Isten szent lelkének templomává” – mondta többek között igehirdetésében az esperes.

Majd Rákos Lóránt zsinati tanácsos fejezte ki köszönetét magyar kormánynak az egymilliárd forintos támogatásért. Fazekas László püspök pedig a 34. Zsoltár 2-4. verseit választotta gondolatainak alapjául: „Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám. Az Úrral dicsekszik lelkem. Hallják ezt az alázatosak, és örülnek. Hirdessétek velem az Úr nagyságát, magasztaljuk együtt az ő nevét!“ Bevezetőjében a püspök elmondta, elsősorban is az Úrral dicsekszünk,  mert olyan körülményeket teremtett, hogy építkezhettünk. Megadta hozzá a feltételeket is, mert Magyarország kormányát  bölcsességgel látta el, hogy építeni kell a magyarságot. Majd felidézte, hogy a 2015-ös esztendő végén hagyták jóvá az  1 milliárd forintos támogatást a református egyház működésére és beruházásokra. „Ez volt eddig a legnagyobb támogatás, amit az egyház a magyar kormánytól kapott és igyekeztünk is jól felhasználni, hogy aztán számot tudjunk adni a felhasznált összegről“ – nyomatékosította a püspök. Majd részletesen beszámolt arról, hogy a támogatás összegét előre meghatározott százalék alapján a gyülekezetek megerősítésére, a lelkipásztorok munkakörülményeinek javítására, az iskolai szükségletekre és fejlesztésekre használták fel, amelyek az összeg majdnem felét tették ki. A megmaradt rész, ami 55,5 százalékot tett ki pedig három nagy beruházás között oszlott meg. Komáromban ebből az összegből fejezik be az ún. Timóteus-házat, ahol a következő évtől idősek otthona működik, Rimaszombatban Csillag-ház épül, Kassán pedig egy meglévő épületben Firesz-központot alakítanak ki.

A komáromi egyházmegyére utalva pedig elmondta, hogy a számukra megítélt 144 200 eurós támogatásból 20 egyházközség pályázatát fogadta el az egyházmegyei tanács, amely döntött az összegek nagyságáról és a minisztériummal egyeztetve annak felhasználásáról is az identitás megerősítésére. Gondolatait azzal fejezte be, érezzük, hogy nem vagyunk magunkra maradva köszönhetően a magyar kormány támogatásának, „de az Úrral dicsekszik a lelkünk“ – tette hozzá Fazekas László püspök.

Dr. Fedor Tibor, az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Egyházi, Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztályvezetője beszédében emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2011-ben fogadta el az új alaptörvényt, amely szerint a magyar kormány felelősséget vállal a határon túli magyarokért. Ennek alapján segíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat. Majd elmondta, hogy a segítség a költségvetési forrásból történik kapcsolattartásra, programokra, élő közösségek kialakítására. Erre kapcsolódva határozott a kormány 2015-ben az 1 milliárd forintos támogatásról, amelyből a 2016-os évben 100 egyházközség részesülhetett 10 százalékos önrész felvállalásával. A projektek nagy része már megvalósult, vagy folyamatban van – mondta a főosztályvezető hozzátéve, hogy a kormány a támogatásokkal az élő közösségeket szeretné megcélozni.

A komáromi egyházmegyében megvalósult húsz egyházközség és a martosi alapiskola támogatott projektjét Sasák Attila püspöki titkár mutatta be képekben és röviden ismertetve azokat, majd összegzésként elmondta, hogy az 144 200 eurós támogatáshoz az egyházközségek 65 265,13 eurós önrésszel járultak hozzá, így a teljes beruházás összege közel 210 ezer eurót tett ki.

Az istentiszteleten a kamocsai Laudate kórus szolgált énekkel. Végül a vendéglátó gyülekezet részéről, Erdélyi Zoltán lelkipásztor is köszönetét fejezte ki a 100 Zsoltár  4-5 verse  alapján: „Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökkévaló az ő kegyelme, és nemzedékről nemzedékre való az ő hűsége!

A hálaadó alkalom a nemzeti Himnusz eléneklésével, majd szeretetvendégséggel zárult.

-------------------------

A komáromi egyházmegyében  144 200 euróról döntött az egyházmegyei tanács a sikeresen pályázó 20 egyházközség között. A legtöbb gyülekezet tető cserére vagy a nyílászárók és a fűtésrendszer korszerűsítésére kérte a támogatást, Bátorkeszin viszont a Fireszke Gyermek-, Ifjúsági és Konferencia-központot bővítik jelentős, 13 200 eurós támogatási összegből. Ezen kívül a legnagyobb támogatást – 10 000 eurót – négy egyházközség kapott. A búcsiak a gyülekezeti ház, a perbeteiek pedig az egykori református iskola tetőzetére, a martosiak a templom külső felújítására, a kamocsaiak pedig a templom energiagazdálkodásának megoldására igényelték a pályázati pénzt.

A Szlovákiai Református Egyház hét magyar egyházmegyéje közül a komáromi egyházmegye volt az első, ahol hálaadó istentiszteletet tartottak a támogatásokból elvégzett munkákért. Az abaúj-tornai egyházmegye november 6-án Tornagörgőn, a gömöri egyházmegye november 12-én Bátkán, a pozsonyi egyházmegye november 20-án Apácaszakállason, az ungi egyházmegye november 26-án Nagykaposon, a zempléni egyházmegye pedig november 27-én Királyhelmecen, a barsi egyházmegye december 11-én Nagysallón tartja meg hálaadó istentiszteletét.

II