A Rajnai Tartományi Egyház Zsinatának ülése – Migránsválság és melegek házasságkötése

2016. február 08., hétfő

A Rajnai Tartományi Egyházzal évek óta nagyon jó kapcsolatot ápol a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. Támogatásukkal rendszeresen részt veszünk nagyobb küldöttségekkel a német evangélikus egyházi napokon, hozzájárulnak az idén már harmadik alkalommal összehívott kerekasztal megszervezéséhez, de egyházuk jelentős eseményeire is meghívnak bennünket. A 2016. január 9. és 15. között összehívott zsinati ülésük első napjain meghívott vendégként részt vett Fazekas László püspök is.

A zsinati ülést megelőzően a meghívott ökumenikus vendégek és a zsinat vezető testületének tagjaival közösen az Európát érintő migránshelyzettel kapcsolatban zajlott egy tanácskozás azzal a céllal, hogy képet kapjanak a partneregyházak migrációval kapcsolatos nézeteiről és azokról a lépésekről, amelyeket ez egyházak képesek megtenni a nem könnyű helyzet enyhítésére, esetleg a válság megoldására.

A megbeszélésen a jelen volt Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, Daniel Ženatý, a Csehtestvér Evangélikus Egyház zsinati esperese, Stefan Cosoroaba, a Romániai Evangélikus Egyház püspöke, Jerzy Samiec, a Lengyelországi Evangélikus Egyház püspöke, Marek Izdepski, a Lengyelországi Református Egyház püspöke, Naso Paolo, az Olaszországi Metodista és Valdens Egyház képviselője, Christine Treichel, a Belgiumi Egyesített Protestáns Egyház képviselője és e beszámoló írója a Szlovákiai Református Egyház képviseletében.

A német egyházakra általában jellemző a nagyfokú elkötelezettség vállalása a társadalmi és politikai kérdések megoldásában. Most is ez volt tapasztalható a bevándorlás kérdésének tárgyalásakor. A téma teológiai megalapozásában nagy hangsúlyt kap részükről a mózesi törvény jövevényekre vonatkozó szabálya, ami egyértelműen azok befogadására vonatkozik, bárki is legyen az. Nem említették meg viszont azt a fontos tényt, hogy a  nép körébe érkező jövevényeknek szintén el kellett fogadniuk azokat a törvényeket és szabályokat, amelyek a zsidó népre vonatkoztak, mert a befogadásuk csak így működhetett. 

Mi is hangot adtunk azon véleményünknek, hogy a segítségre szorulónak mindenképpen segítenünk kell, de nem tartjuk jó politikának azt, ha a menekültek ellenőrizetlenül, személyazonosságot igazoló okmányok és nyilvántartásba vétel nélkül léphetik át egy-egy ország határát. A konzultáción finoman el volt kerülve a migránsáradat hátterének vizsgálata és a nagyobb városokban szilveszterkor történt atrocitások említése. A tanácskozás végén megszületett egy pontokba szedett összeírása annak, hogy melyek a kulcsfontosságú problémák és milyen megoldások lehetségesek a helyzet kezelhetővé tételére és megoldhatóságára.

Az ökumenikus tanácskozást követően vasárnap délután Bad Neuenahr városka templomában ünnepi istentisztelettel kezdődött a zsinat. Ennek fő témakörei közé tartozott az egyházkerület hozzáállása a migránskérdéshez, az egyházkerület költségvetésének csökkentése, valamint az egyes munkacsoportok jelentései és a hozzájuk tartozó javaslatok.

A zsinaton terítékre került - egy már számunkra sem ismeretlen, de belőlünk mindig elég erős ellenállást kiváltó téma is - az egyneműek bejegyzett élettársi viszonyának anyakönyvezése. Az egyházkerület jogalkotása már 2000-ben elismerte az egyneműek élettársi közösségét és lehetővé tette számukra az egyházi vonalon történő házasságkötést, de ez akkor még nem jelentett semmiféle hivatali eljárást. Most lehetővé tették az ilyen házasságok egyenjogúsítását és így bejegyzésre kerülhetnek az egyházi anyakönyvekbe. A határozat lehetővé teszi a lelkipásztoroknak lelkiismereti okokra történő hivatkozással az egynemű párok esketésének elutasítását, viszont a presbitériumot kötelezi arra, hogy az esperes segítségével gondoskodjanak a házasság megköttetéséről egy másik gyülekezetben.  

Egy lelkész, aki eddig ellenezte az egyneműek házasságkötését, az egyik újságnak nyilatkozva azt mondta, hogy az elmúlt évek alatt meggyőződött arról, hogy ez az egész megfelelő komolysággal és felelősségvállalással működik az egyneműek között. Ezért vallja ő is Ferenc pápával együtt: „Hogyan ítélhetem én el két ember egymás iránti szeretetét?”

Mindez elgondolkodásra késztet bennünket arról, hogy mit is jelent korunkban a reformáció négyes alapelve - sola fide, sola gratia, sola Scriptura és solus Christus  - és valóban ezek alapján rendezzük-e életünket és a megoldandó személyes, társadalmi és egyéb kérdéseinket.

Fazekas László

püspök

események továbbiak →

Reformáció 500